Szingapúr

Szingapúr az egyik leggyorsabban fejlõdõ és leggazdagabb ázsiai ország. A beton-, üveg- és acélrengeteg remekül ötvözi a csúcstechnológiát és az ázsiai kultúrát. Nagyon érdekes kirándulást tehetünk a kínai negyedbe, az arab városrészbe vagy Kis-Indiába. 
Szingapúr magából a Szingapúr szigetbõl és 58 kisebb szigetbõl áll. A városállam több mint fele beépített terület. A központi üzleti negyed a sziget déli részén található, a nyugati felén pedig ipari területek vannak. Keleten régebbi lakónegyedeket, gyönyörû tengerparti strandokat láthatunk, repülõnk is ezen a részen landol. A város azonban annyira gyorsan fejlõdik, hogy elképzelhetõ, hogy két hét múlva már mindent máshol találunk. 

A sötétzöld Szingapúr folyó két partján elterülő felhőkarcoló-negyed első pillantásra semmiben sem különbözik a legtöbb modern metropolis belvárosától. Csakhogy itt, a Maláj-félsziget déli csúcsán az utcák, parkok, sőt a rakpartok is szinte a klinikai tisztaság benyomását keltik. Mintha frissen lennének mázolva a házak és a hidak, frissen locsolva a sétányok, frissen kapálva a virágágyások. Úgy tűnik, Szingapúr szigorú városatyáinak szemében semmi sem gyűlöletesebb a szennynél és a rendetlenségnél.

Az egy nagy és 54 kisebb szigetre kiterjedő városállam története a legenda szerint a 8. században kezdődött egy félig hal, félig oroszlán tengeri szörny felbukkanásával. Egy éppen a parton álló maláj hercegre olyan mély benyomást tett a különös szörny, hogy a közeli Temasek, azaz "Tenger melletti hely" elnevezésű halászfalut Szinga Púrának, vagyis Az oroszlán városának keresztelte át. A város címerében ma is szerepel az oroszlán, a bélyegeken az oroszlánszájú vízisárkány, és a Merlion Parkban nyolc méter magas szoborként is megcsodálható.

Látnivalók:

Empress Place Building

A központban mindenhol Sir Stanford Rafles keze nyoma látható. A legszebb, ebbõl a korból származó épületek:az Empress Place Building, ami múzeumnak, antik galériának és étteremnek is helyet ad, a Rafles Hotel, a Szent András Katedrális és a Padang. A kínai városrész építészeti emlékei sajnos nem maradtak fenn, de az itt élõ kínaiaknak köszönhetõen a kínai kultúra és hagyományok magmaradtak, így ez a terület a város kulturális központja és egyben legnyüzsgõbb része is.

Thian Hock Keng templom

a Raffles Place és a Chinatown nevű MRT (a szingapúri metró) állomások között található a Kínai negyed. A Thian Hock Keng templom az egyik leggyönyörűbb, amit láttunk az utazásaink során. A Pagoda, Temple és Smith utcák árusaitól egyedi ajándéktárgyakat jó áron lehet beszerezni.

Az "arab utca" a város muzulmán központja. A legnagyobb mecset a Szultán mecset, viszont a legszebb, a Malabar Muslim Jama-ath mecset. Nagyon jóízû helyi specialitásokat ehetünk a Bussorah utcában. Kis-India remek bevásárlási lehetõségekkel, gyönyörû templomokkal és egy hihetetlen fûszerpiaccal várja a látogatókat. 

Sentosa sziget

 Talán a budapesti Margit-szigethez lehetne hasonlítani, a szingapúriak közül sokan járnak ide kikapcsolódni. Sentosa-n többféle programlehetőség is van, melyek közül nekünk nagyon izgalmas a delfin-show és az Underwater World (egy hatalmas akváriumban levő folyosó). A szigetet a helyiek azonban a strandröpladba és a kellemes tengerparti bárjai miatt szeretik. Sentosa-ra a központból 15 perc alatt ki lehet érni taxival, de Cable Car-on utazva a gyönyörű kilátást is megcsodálhatjuk.

Ünnepek:

Nemzeti nap (aug. 9.). A városban szinte egész évben ünnepelnek valamit, hol a kínaiak, hol a muzulmánok, hol pedig a hinduk. Fergeteges parádéval, sárkányjelmezes felvonulással és tûzijátékkal köszöntik februárban a kínai Újév beköszöntét. A Hari Raya Puasa ünnep a Ramadán végét jelzi, ilyenkor három napon keresztül vígadnak. A Vesak Nap Buddha születését és halálát ünnepli számos rendezvénnyel, melyek közül a leglátványosabb a kalitkába zárt madarak szabadon engedése. A Sárkányhajók Fesztiválja világhírû hajóversenyérõl híres. Szeptemberben ünneplik az Éhes Szellemek Fesztiválját, a hagyományok szerint ilyenkor a szellemek visszatérnek a földre, hogy egy jót egyenek és szórakozzanak. Az emberek ételeket tesznek ki nekik, amelybõl õk viszont csak az ételek szellemét fogyasztják el.

Étkezés

Szingapúr Ázsia konyhamûvészetének fõvárosa. A helyi konyhában megtalálható a kínai, az indiai, a maláj, az indonéz és az európai ételek nagy része. A legfinomabb ételeket azonban ne a csillogó éttermekben keressük, hanem az utcai kifõzdékben. A leghíresebb ételkészítési mód, az ún. nonya, amely kínai alapanyagokat helyi fûszerekkel ízesít. A legnépszerûbb -ezen recept alapján készülõ-étel, a kókuszkrém alapú fûszeres leves, a laksa. Érdemes kipróbálni a helyi trópusi növényeket, melyeket még a legexkluzívabb európai piacokon sem lehet megvásárolni. A legérdekesebb növények a jeruk, a chiku, a buah duku és a zirzat. 

Pénznem:

Szingapúri dollár. 1 SGD = 100 cent. A nemzetközi hitelkártyákat és utazási csekkeket a legtöbb szállodában és bankban elfogadják. A belföldi és külföldi fizetõeszközök be- és kivitele nem korlátozott. 

Vízum:

Vízum nem szükséges. Az útlevélnek a hazautazástól számított további 6 hónapig érvényesnek kell lennie.

Egészségügyi elõírások: 

Kötelezõ védõoltás nincs. Csak palackozott víz fogyasztása javasolt. 

Időjárás

Trópusi. Esõs évszak szeptembertõl márciusig. 
A hõmérséklet Szingapúrban egész évben nagyon magas, még éjjel sem süllyed 20 °C alá, napközben pedig állandóan 30 °C fölött van. Mivel az egyenlítõn fekszik, óriási a páratartalom. A legtöbb csapadék novembertõl januárig esik, de a legszárazabb hónapokban is rengeteg csapadék hullik. 

Közlekedés

Balra tarts (jobb kormányos autók). 
Budapestrõl csak átszállással repülhetünk Szingapúrba. A leggyakoribb csatlakozási pontok Amszterdam és London. 
Kitûnõ a szingapúri busz- és metróhálózat, könnyen bérelhetõ autó, sõt motoros csónak is. Riksás fiúkat ma már csak a kínai negyedben találunk.